A Shueisha szerzői jogi perpatvara mögötti igazság

A szerkesztő megjegyzése: ez nem egy rövid olvasmány, viszont előkelő példája annak, hogy mekkora méreteket ölt az internetes zaklatás és a cancel culture, illetve miként élnek vissza a közösségi platformok által nyújtott lehetőségekkel. Cancel culture: amikor általában egy nagyobb tömeg a közösségi platformokat felhasználva tönkreteszi valaki életét/karrierjét és elérik, hogy végleg eltűnjön a köztudatból.

Az alábbi – nem rövid – írás egyfajta összefoglalója mindannak az eseménysorozatnak, amely az elmúlt hetek során alakult ki a Shueisha kiadó Twitter-felhasználókkal szembeni szerzői jogi követeléseit illetően. Egy tényfeltáró utánajárásnak köszönhetően megtudhattuk a teljes igazságot és azt, hogy ez egy harmadik fél által megrendezett támadássorozat volt, amelyhez a Shueisha-nak semmi köze. A teljes dokumentum a nyomozást végző szerző perspektívájából íródott, így annak magyar nyelvű fordításában is a saját szemszögből történő értelmezést használtuk.

Összefoglaló:

2021. január 7-én arra ébredtem, hogy a Twitter-fiókom zárolásra került egy szerzői jogi követelésnek köszönhetően. Az említett fiókot könnyedén feloldattam, ám a követelés eredményeképp több feltöltött képem is törlésre került, emellett figyelmeztetést kaptam a Twittertől, hogy minden további “jogsértés” a fiókom felfüggesztését eredményezheti. A követelés a Shueisha nevében történt (amely olyan művek kiadója, mint például a One Piece, a Dragon Ball és sok egyéb szellemi tartalom) és magában foglalta, hogy illetéktelenül használtam fel az általuk kiadott mangában szereplő képeket. Nem én voltam az egyetlen, akinek hasonló élményben volt része, jó néhány felhasználó is csatolva volt az emailben, amelyet a Tiwtter küldött és amely a teljes platformon hatalmas tartalom-törlési hullámot indított el. Az ügynek igencsak híre ment, a Shueisha hashtag bekerült a TOP 10 legnépszerűbb témakörbe világszerte, több ezer tweet érkezett tele dühvel, ellenszenvvel és az esetből következő félelemmel. Temérdek híroldal lehozta az ügyet és helyezte vád alá a Shueisha-t emiatt. Én és sok más tartalomgyártó, valamint a rajongók, akik ehhez a közösséghez tartoznak fenyegetve érezték magukat ezen tettektől, attól tartva, hogy a Shueisha átértelmezte a szerzői jogi szabályait, hogy azok minél szigorúbbak és fogyasztóellenesek legyenek, olyannyira, hogy a rajongók már ne is beszélgethessenek a kedvenc sorozataikról annyira szabadon, mint amennyire előtte tehették.

Ezzel szemben, a történet, amelyet felderítettünk az ezt követő napokban egy váratlan fordulattal végződik: hogy mindez csak internetes “hoax” volt, megtévesztés.

A dolog legfurább részletei:

Érthetően, sokan pánikba estek és nem tudták összerakni az eseményeket, hiszen ez nagyon sok felhasználót érintett, ezért úgy vélték, hogy jogos követelésekről van szó, amelyek valósak. Azonban, néhány dolog már a kezdetektől fura volt. Mielőtt azonban ezeket megnézzük, vessük szemügyre néhány további dolgot:

  1. Sokan az új szerzői jogi törvényt látták a dolog hátterében, amelyet idén év elején fogadtak el Japánban, ám nem erről van szó. Ezen szabályozásban egyértelmű, hogy bármely sorozat részleteit és azokról szóló anyagokat tweetelni nem sért szabályt. Ennek megfelelően, akik erre hivatkoznak, mindössze csak spekuláltak. Továbbá, csak bizonyos felhasználók és néhány adott tweet volt célirányosan érintve, ami fura, ha valóban a teljes platformot érintő változtatásról lenne szó.
  2. Néhányan arra gyanakodtak, hogy ez az egész azok miatt van, akik feltöltik a szkennelt mangákat az internetre, egyszóval kalóz tartalmakat töltenek fel azok hivatalos megjelenése előtt, ám ez sem valós. Sok érintett felhasználó, beleértve engem is, kizárólag már megjelent anyagokból dolgozik, ezen felül, a Shueisha saját alkalmazottai között is akadtak áldozatai a követelésnek, így ez nem kalóz tartalmak elleni támadás, hanem bárminemű tartalom ellen általánosságban. Sem a kalózkodás, sem a szkennek nem szolgáltattak alapot ehhez a helyzethez.

A legnagyobb furcsaság azonban ezen követelések teljes rendszertelensége és a tény, hogy sok esetben olyan anyagok ellen irányultak, amelyet semmilyen épeszű ember nem vélne a szerzői jogi határok átlépésének. Sokan ezt egy elszabadult automata bot ténykedéseinek tudták be, amelynek a szerzői jogi tartalmakkal szembeni illegális cselekményeket kellene figyelnie, ám túlbuzgó módon valószínűleg rosszul végezte a dolgát és megjelölte ezeket a posztokat, mint jogsértéseket. Azonban, amellett, hogy ez az egész kínos lenne egy vállalat számára is, más is hozzájárul ahhoz, hogy biztosan állítsam, ez nem egy bot műve, ennek pedig a következők az okai:

  1. Voltak képek, amelyeket több tweetben újra és újra felhasználtam. Azonban csak néhány tweetet vettek le, amelyek tartalmazták pontosan ugyanezt a képet. Ha ez egy bot műve lett volna, mindegyiket eltávolította volna, az elsőtől kezdve, hiszen látta volna, hogy több tweetemben is feltűnik. Más felhasználók is posztolták ezt a képet, anélkül, hogy hasonló atrocitás érte volna őket.
  2. A rajongói művekkel szemben is sok esetben támasztottak követeléseket. Néhányan ezt annak tudták be, hogy ezek a művek hasonlítottak egy hivatalos rajzra vagy manga panelre, ám ez nem igaz. Olyan fanartokat is érintett, amelyek egyáltalán nem hasonlítottak egyikre sem és teljesen egyedi művek voltak – még egy ok, miért nem lehetett ez egy bot műve.
  3. Cosplayekről készült képeket is érintett az ügy. Teljességgel kizárható, hogy egy bot összetévesszen egy emberi lényt egy rajzolt manga panellel.
  4. A követelések túlságosan célzottnak tűnnek ahhoz, hogy egy bothoz fűzhetőek legyenek, amely az érintettekén felül több fiókot is megjelölt volna a nem megfelelő tartalmak miatt.

A támadás minden bizonnyal manuálisan történt, amely azt jelenti, hogy az elkövető szándékosan jelölt meg anyagokat, amelyek semmi szín alatt nem tekinthetőek szerzői jogi áthágásnak, erre pedig a felhasználók is rávilágítottak, hiszen egy vállalatnak igencsak el kell menjenek otthonról ahhoz, hogy fanartokat és cosplayeket támadjon. Nem meglepő, hogy sokakat megrázott és összezavart az eset, hiszen józan ésszel felfoghatatlan. Arról nem beszélve, hogy a retweetek, azaz a platformon történő poszt-újraosztások között is voltak érintettek, sőt, még GIF-ek között is, amelyek a Twitter saját rendszerébe vannak ágyazva, így legkevésbé sem vonhatóak értük felelősségre a felhasználók.

Ezeken felül, az értesítő emailben az áll, hogy a jogsértés az eredeti műre, azaz a mangára vonatkozik. Kifejezetten arra hivatkozik, hogy a követelés az eredeti mangában található művek jogosulatlan felhasználása miatt érkezett. Semmiféle említés nincs az anime képernyőképek, fanart cosplay vagy bármi egyéb használatáról. Ennek ellenére az említett tartalmak is mellékelve voltak linkekként a mailben, ez pedig szembe megy az emailben említettekkel.

Természetesen, ami a leggyanúsabb, hogy a követelést a Shueisha hivatalos alkalmazottai ellen is érvényesítették. Egy olyan művész is érintett, akinek hivatalos felhatalmazása van a Dragon Ball liszensszel kapcsolatos művészeti rajzok elkészítésére. Kizárt, hogy ez egy bot műve legyen, az pedig nehezen hihető, hogy bármely Shueisha alkalmazott akkora hibát követne el, hogy ilyen követeléssel éljen egy “munkatársával” szemben.

A BIZONYÍTÉK

Természetesen mindenre lehet magyarázatot találni, azonban, ha mindezt összevetjük, van ok a gyanúra a helyzettel kapcsolatban. És mégis, van egy adott bizonyíték, amely megkérdőjelezhetővé teszi a követelések legitimitását: ha lelapozunk az email végére, láthatjuk a Shueisha-val kapcsolatos információkat, beleértve az oldalukat, címüket, telefonszámukat, a faxot, valamint a személyt, aki küldte ezeket a követeléseket.

Azonban a telefonszám hamis.

Na, nem mintha, a szám nem létezne, de nem a Shueisha saját száma, hanem a japán Kadokawa kiadóé, amely egy, a Shueisha-tól teljesen különálló japán kiadó. De még nincs vége: a fax szám szintén nem a Shueisha-é, hanem a Kadokawáé. Hogy követhet el egy Shueisha alkalmazott akkora hibát, hogy nem csak rossz telefonszámot, de rossz fax-számot ad meg egy jogi dokumentumban, ezzel nem csak rossz színben feltüntetve munkaadóit, de egy másik vállalatot is, amelynek súlyos jogi következményei lehetnek.

Ennek megvan az oka: amennyiben beírjuk a Google-be, hogy “a Shueisha címe”, a kereső a japán kiadó elérhetőségével kapcsolatos weboldalt, címet telefonszámot és fax-számot tárja elénk. Ezek megegyeznek az emailben található adatokkal, azonban ez egy hiba a Google-ben, amelyet a kért információ lekérésekor fedezhetünk fel. A Google rendszere összekeveri a Shueisha adatait a Kadokawa adataival, így helytelenül hivatkozik azokra.

Azonban, ha az ember a japán Google-t használja, akkor a rendszer a Shueisha valódi elérhetőségeit dobja fel, amelyek nem egyeznek az emailben tálalhatókkal. Ez azt jelenti, hogy aki kikereste ezeket a Google-ből, valószínűleg csak kimásolta ezt az információt, ám nem keresett rá japánul, ergo, nem japán lakos. Ez azt is alátámasztja, hogyha egy alkalmazott, még ha el is követne egy ilyen hibát, amennyiben japán nyelvterületen tartózkodik, a helyes adatokat kellett volna megadnia, hiszen ott a valós információkat dobja fel a kereső.

További tények is alátámasztják azt, hogy ezek az információk csak egyszerűen a Google-ről lettek beillesztve: a formázásuk az emailben kísértetiesen hasonlít a Google keresőjében található formátumhoz – telefontól faxon át a címig. Én magam is kimásoltam és beillesztettem ezeket egy üres emailbe és ugyanazt az eredményt kaptam, így evidenssé vált, hogy ezeket a Google-ről emelték át és bárki is volt az, nem Shueisha alkalmazott, hiszen még azt sem ellenőrizte, helyesek-e az információk.

Mindez leegyszerűsítve: a követelés nem tartalmazott semmiféle valós kapcsolatfelvételi információt. Az efféle követelések mindig tartalmaznak ilyesfélét, hogy tárgyalni lehessen az érintett ügyről, illetve kapcsolatba lehessen lépni a követelésekkel élő jogtulajdonosokkal. Ezek azonban innen teljes mértékben hiányoznak. Ez a követelés teljesen névtelenül történt, így lenyomozhatatlan, kinek a munkája, annyi azonban biztos, hogy nem a Shueisha-nál dolgozik.

Azonban mindez itt nem ér véget. Ha megfelelően utánajárunk, az is szembetűnő lehet, hogy a követelésben egy, a Shueisha hivatalos weboldaláról kimásolt szöveg található. Ugyanez a weboldal az emailben is fellelhető, így tetten érhető, hogy aki küldte az emailt, tisztában volt vele honnan származik.

Temérdek dolog van még, amely nem nyert értelmet. Az email referál mind a One Piece-re, mind a Dragon Ball-ra, az által, hogy a MANGA Plus weboldalukat linkben említi, ezen tartalmak hivatalos japán weboldalával szemben. Ahogy az korábban is megfigyelhető volt, az emailhez köthető személy nincs tisztában azzal, hogyan keressen rá valamire japánul. Ennek tetejébe, a teljes email mindennemű japán információtól mentes, a jogi dolgoktól kezdve a referenciákon át a kapcsolattartási adatokig.

AZ ELKÖVETŐ

Ezek után felmerül a kérdés, hogy ki ez a személy, aki a Shueisha-nak adja ki magát. Hosszas nyomozást és másokkal történő diskurzust követően találtam valamit. Rábukkantam egy személyre, aki korábban már zaklatott más tartalomgyártókat hasonló taktikákkal és bizonyítékot is találtam rá, hogy ez a személy megegyezik a mostani jogsértésekkel kapcsolatos vádaskodóval.

Szeretném egy olyan személy történetét is taglalni, aki a fő célpontja lehetett ennek a sok embert érintő fiaskónak. Egy főállású streamerről van szó, aki Jessix néven tevékenykedik és áldozatául esett ennek a szerzői jogi követelésnek. Alább találhatóak a pontos események időrendben:

2020. október 23-án Jessix feltöltött egy úgynevezett „fancam” videót a Dragon Ball-ról Twitterre, amelyben a műsorból is szerepeltek rövid videók. December 22-én ez a videó jogi követelés alá esett és leszedették. Azonban a személy, aki követeléssel élt, nem a Shueisha volt, hanem egy személy, aki azt állította, hogy a lemezkiadók nevében jár el, amelyek a Jessix videójában használt zenék tulajdonosai. Azonban, ezek a kiadók és előadók hamisan lettek bevonva és a személy által reprezentálva, vagy csak szimplán nem is léteztek. Mindez egy hamis követelés érdekében lett kitalálva.

Ugyanezen a napon, december 22-én valaki privát üzenetet küldött Jessixnek Discordon.

Három nappal később, december 25-én Jessix egyik barátjának Twitter fiókját hasonló követelések miatt függesztették fel. Egy másik felhasználó profillal, amelynek a neve nagyban hasonlított az előzőhöz, ez a személy ismét írt Jessixnek Discordon. Ebben az üzenetben megfenyegette őt a követeléssel, amit korábban küldött és beismerte, hogy ezek hamis alapokon nyugszanak, valamint a jogokat sem birtokolja, amelyeket állítólagosan Jessix megszegett.

2021. január 4-én Jessixnek egy újabb jogköveteléssel kellett szembenézni, ezúttal azonban a “Shueisha” által, amelyet így már egyértelműsíthetően az előbb említett elkövető küldött és később sok más felhasználót is érintett. A dolog furcsasága, hogy ezen a napon kizárólag Jessixre vonatkozott a követelés, semelyik másik felhasználóra nem. Ez volt az első jogköveteléssel kapcsolatos beavatkozás, mégsem érintett más felhasználókat, így ez egy igen célzott támadás volt Jessix-szel szemben.

Alig 24 órával később, Jessix ez újabb követelést kapott a hamis Shueisha-tól, ezúttal azonban más felhasználók további Tweetjei is célkeresztbe kerültek. Ez valószínűleg azért történt, hogy az elkövető ne keltsen gyanút egy újabb célzottan irányzott támadással, vagy csak simán gyűlöletből más tartalomgyártó életét is meg akarta keseríteni. Ez a személy valószínűleg megnézte a “One Piece” keresőcímke alatt elérhető bejegyzéseket és egy bizonyos minta alapján megkezdte az akcióját. Ez megmagyarázná, hogy miért csak bizonyos felhasználók voltak érintve és miért nem a teljes közösség, annak ellenére, hogy temérdek Tweet és azok tartalma (amelyekkel szemben jogkövetelés érkezhetett volna) szinte teljesen megegyeznek a platformon.

Ezt követően, Jessix aznap ismét egy Discord üzenetet kapott egy újabb felhasználótól hasonló névvel az előzőkhez. Ebben megfenyegette őt egy jogköveteléssel, valamint azzal, hogy egy másik tartalomgyártó YouTube csatornájára is rászáll, akit korábban már felfüggesztettek.

Ennek az egyénnek a Jessix-et érintő aznapi fenyegetése bizonyítja, hogy ő volt az, aki a Shueishának adta ki magát. Ugyanolyan tweet típusokat támadott, mint a december 22-ei eset során és ezeket a hamis jogköveteléseket be is ismerte, így minden jel arra mutat, hogy a Shueisha által küldött valótlan követelések is hozzá fűződnek.

Ehhez nagyban hozzáadható az is, hogy Jessix január 7-én ismét egy támadás alá került, a Shueishaként ténykedő illető által. Ezt követően egy ismét igen hasonló felhasználónévvel operáló fiókról üzenetet kapott, amelynek feladója arra akarta rávenni, hogy legyen a barátnője.

Hogy mi köti össze az eseményeket? Az, hogy Jessix mindegyik ügyben érintett volt, amelyet ez a Shueishaként ténykedő alak követett el. Semelyik másik felhasználó nem volt benne rajta kívül az összes támadásban. Először kifejezetten őt támadták, később a többieket is belevonták, hogy elterelődjön a gyanú.

Ennek a személynek igen hosszú bűnlajstroma van egyébként, már ami a másokat történő zaklatást illeti, hasonló szerzői jogi kiskapukat kihasználva. Érintett volt egy AugieRFC nevű felhasználó is, aki érdekes módon megegyezik a személlyel, aki a Shueisha nevében járt el. Emellett ez a név megtalálható azon felhasználó nevében is, aki Jessix-et zaklatta korábban Discordon. Így akarta egyértelművé tenni Jessix számára, ki is áll az egész mögött, anélkül, hogy másnak evidens lenne.

Hasonlóképpen, ugyanezen a napon, amikor ez a felhasználó zaklatta Jessix-et, egy másik tartalomgyártót is célkeresztbe vett és ugyanannak a lemezkiadónak adta ki magát, mint a december 22-ei esetben, sőt egy hamis követelést is küldött a CD Projekt Red nevű fejlesztőstúdió nevében. Ezzel egyidejűleg Jessix egy újabb követelés alá lett vonva a Twitch-csen, ezúttal a Mojang, a Minecraft nevű játék fejlesztőinek nevében eljáró személy által. Ezek az esetek hamis eljárásként lettek azonosítva mind a Twitch, mind a Twitter által, amelyeket a korábban azonosított személy kezdeményezett, hogy még jobban felkavarja az eseményeket.

Egy utolsó bizonyítékként, ez a személy az előbb említett tartalomgyártó számára egy újabb üzenetet küldött egy olyan profilról, amelyen Marshall D. Teach (a One Piece egyik karakter, a szerk.) az avatarja, ez pedig evidenssé teszi, hogy One Piece rajongó, így nem meglepő, hogy kész volt a One Piece közösséget is támadás alá vonni. Ez, összekötve minden további bizonyítékkal nem is hagy helyet további kételkedésre, hogy ez egy megtervezett támadás volt valaki által, aki a Shueisha-nak adta ki magát.

Összefoglalva, elég bizonyíték van, hogy igazán kis tere maradjon a kételynek azzal kapcsolatban, hogy nem csak a követelések voltak hamisak, de az őket küldő személy sem kötődik semmilyen szempontból a Shueisha-hoz. A követelő nem adott meg megfelelő kapcsolattartási adatokat, a megadottak pedig sem pontosságban, sem jogilag nem felelnek meg egy vállalatot reprezentáló személytől elvártaknak, hiszen azokat nem hivatalos úton szerezte meg, ez pedig azt jelenti, hogy nincs köze a vállalathoz, amelynek nevében próbált eljárni.

A követeléseik pontatlanok, tévesek és több esetben ellentmondásosak. Ezen felül, az elkövető hamisan állította be magát egy vállalat munkatársának, amelyhez semmilyen jogi kötődése nincs, ez pedig már magában egy komoly bűncselekmény és visszaélés a Twitter szerzői jogi rendszerével szemben.

Minden bizonyíték arra utal, hogy ez a személy kihasználta a Twitter rendszerét, hogy másokat zaklasson és támadjon, az által, hogy olyan vállalatnak adta ki magát, amelyet valójában nem is képviselhetne. Ez nem csak a zaklatáshoz, másik megfélemlítéséhez és megfenyegetéséhez vezetett, hanem az életvitelüket és biztonságukat is veszélybe sodorta, ezen felül pedig lejáratta a vállalatot is, amelynek kiadta magát és jelentősen megkárosította a megítélésüket is.

Amennyiben ez nem lenne elég, a bizonyíték arra is rávilágít, hogy ez a személy olyasvalaki, aki már korábban is zaklatott, támadott és fenyegetett több tartalomgyártót és igen hosszú bűnlajstroma van, ami a szerzői jogsértéseket illeti. Csak azért, hogy egy embert megtámadhasson, a teljes Dragon Ball és One Piece rajongói tábort megcélozta. Sajnos a Twitter szerzői jogi rendszerével igen könnyű visszaélni: én magam is megpróbáltam egy követelést elküldeni (anélkül, hogy véglegesítettem volna, csak a próba kedvéért) és elég egyszerűnek bizonyult. Sem bizonyítanom nem kellett semmit, sem pontos kapcsolattartási információkat megadnom. Egyszerűen csak be kellett írnom, ami eszembe jutott – már az is elég, ha hamis vállalatot talál ki az ember hozzá. Pontosan ennek köszönhető, hogy ez a személy arra használta fel, hogy több embert is zaklasson, több közösségben.

Köszönjük mindenkinek, aki végigolvasta ezt nem tú könnyű és nagyon hosszú cikket.

A Shueisha időközben kiadott egy közleményt, miszerint tudomásukra jutott az ügy, és nem ők állnak a szerzői jogi követelések mögött. Már felvették a kapcsolatot a közösségi platformokkal, hogy megoldást találjanak a problémára.

A teljes cikk eredeti forrása: https://imgur.com/a/a8FWbp2

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: reddit
Reddit
Megosztás itt: tumblr
Tumblr

Hasonló bejegyzések