Biztos sokatok találkozott már az „SSJ5”-ként népszerűvé vált rajzzal és annak változataival, illetve olyan rajongói mangákkal vagy animációkkal, amikben felhasználták ezt a dizájnt.
A korábbi cikkünkben olvashattatok egy interjút az eredeti rajz készítőjével, érdemes elolvasni mielőtt tovább haladtok legújabb írásunkon, ugyanis ez annak a kibővítése: LINK
Ez a cikk a polygon.com 2019-ben megjelent írásának magyar változata, mely tartalmazza a Derek Padula (a The Dao of Dragon Ball blog szerzője) és David Montiel Franco gondolatait is. A cikkhez sok esetben hozzáfűztem a saját gondolataimat is az adott időszakot felidézve, illetve próbáltam nem csak az amerikai, hanem minden rajongó szemszögéből nézni az eseményeket. (Infy)
Mikor a ’90-es évek végén megjelent ez a rajz az őskori rajongói fórumokon, nagyon könnyű volt neki bedőlni. Senki nem kérdőjelezte meg a valódiságát, mert senki nem akarta megtörni a varázsát.
„Akkoriban minden nap órákat töltöttünk el az 56K modemünkön keresztül azzal, hogy olyan, általban rossz minőségű képeket keressünk, melyeken a karakterek neve és megjelenése hasonlít a Dragon Ball-ban látottakhoz, valamint nagyon gyenge minőségű rövid videókat nézegettünk a különböző sorozatokból, pl. az akkor még Amerikában be nem mutatott Dragon Ball GT-ből.” mondta Derek Padula, aki sokkal mélyrehatóbban ismeri a Dragon Ball-t a legtöbb rajongónál, és a jelenleg is készülő USA DBZ: The True Power of Dragon Ball Z in America (USA DBZ: A Dragon Ball Z igaz ereje Amerikában) könyv szerzője. „Mindez lenyűgöző és újszerű volt, a rajongók nagy izgalommal osztották meg egymással a képeket és videókat. Próbálták összerakni kik ezek a karakterek és hogyan alakul a Dragon Ball története.”
A Dragon Ball-al kapcsolatos információk cseréje nagyon lassú volt az ezredfordulón. Mikor az SSJ5 rajz világszerte elkezdett terjedni, még sok országban az SSJ1 átváltozást se ismerték, csak azok, akik az internetről letöltve (akkoriban ez akár heteket is jelenthetett) valamilyen felirattal már végig nézték az összes Dragon Ball anime sorozatot. Annak ellenére, hogy sokaknak az SSJ1 is alig volt ismert, illetve az SSJ2-3-4 formákról egyesek csak pletykákat hallottak, szinte mindenki számára hihető volt az SSJ5, ugyanis kép/rajz nem volt vízjelze, illetve nem volt feltüntetve, hogy rajongó készítette e. A rajongói rajzok aláírása és vízjelezése már akkor elkezdődött.
Mint ma azt már mindannyian tudjuk, az SSJ5 egy hoax volt és nem Akira Toriyama-tól származott, hanem egy spanyol rajongótól, David Montiel Franco-tól (velek készített interjú fordítása: LINK).
A Saiya-jin, aki a képen látható Tablos. David alkotta meg 1998-ban, mikor 17 éves volt. Ha megnézitek a Hobby Consolas azon számát, amiben a rajz megjelent, rögtön rájöttök hogyan indult el az SSJ5 hoax. A bal alsó sarokban felbukkan egy ezüsthajú Saiya-jin „Dragon Ball AF” felirattal. Az AF David saját rajongói mangájának volt a címe, mely olyan történeteket mesél el, ami a Dragon Ball GT után játszódhatott, mikor a rajongók még csak álmodoztak a folytatásról.
„A cél a Dragon Ball franchise kibővítése és fejlesztése volt úgy, hogy új karaktereket, új fajokat és új ellenségeket helyezek el Trunks alternatív jövőjében, ahol a Z harcosok már nem élnek.” – hangzott el Franco-tól. „Tablos egy ismeretlen Saiya-jin volt, aki szintén túlélte a Vegeta bolygó pusztulását és szépen apránként megismerte valódi identitását.”
Ez a ’90-es végén történt, mikor a többnyire középiskolás és egyetemista rajongók milliói elárasztották saját Dragon Ball rajzaikkal a fórumokat. Ezek a rajzok több-kevesebb sikerrel ugyan, de megpróbálták követni Akira Toriyama klasszikus körvonalait. Ebből a szempontból Franco olyan volt, mint a többi tinédzser, és elkezdte megtervezni a saját történetét, hogy lecsíphessen egy szeletet a Dragon Ball univerzumból. Az egyetlen különbség az volt, hogy Franco rajz stílusa fényévekkel jobb volt, mint kortársainak amatőr illusztrációi. Az eredeti konstextusukból kiragadva könnyen el lehetett hinni, hogy egyenesen a Toei Animation-től származik.
És pontosan ez is történt. Valamikor a ’90-es évek végén egy Dragon Ball rajongó beszkennelte a Hobby Consolas azon oldalát, melyen Franco rajza szerepelt, és kivágta belőle Tablos-t, majd pedig feltöltötte egy fórumra, ahol az emberek arra a következtetésre jutottak, hogy Goku a rejtélyes Super Saiya-jin 5 formába változott át. Franco neve egyáltalán nem került említésre, és az új tartalom, az új karakterek és az új erőszintek reményében felbuzdult rajongók végül arra a konklúzióra jutottak, hogy ez biztos Japánból szivárgott ki.
A legfanatikusabb Dragon Ball rajongókat különösen érdekelte a rajz sarkában lévő ártalmatlan „AF” felirat, mely egy új sorozat logójának tűnhetett. A rajongói közösség végül kiegyezett abban, hogy az AF biztosan azt jelenti After Future, egy titkos projekt, melyen a Toei Animation dolgozik, hogy Goku kalandját egy sokkal grandiózusabb szintre emeljék. A Dao of Dragon Ball blog kutatásai szerint, az internet csak ritka esetekben kérdőjelezte meg az AF valóságtartalmát. Nagyszerű volt abban a hitben élni, hogy létezik egy Super Saiya-jin 5 Goku, illetve 100 új Dragon Ball rész. A rajongók saját illusztrációkkal, videókkal és epizód listákkal növelték az AF hype-ot, és kreáltak olyan tartalmakat, amelyek még nehezebbé tették a valóságának megkérdőjelezését.
Franco minderről nem tudott. „Miután elküldtem és közzétettem a képet abban a magazinban, elkezdtem dolgozni és tanulni az Alicantei Egyetemen, és abbahagytam a rajzolást”, mondta Franco. Közel 20 éven keresztül fogalma sem volt arról, hogy a rajongói illusztrációja anno egy hivatalos képként terjedt el a közösségben.
„Csak az igazán jól iskolázott és jól informált rajongók, akik japán nyelvű VHS-ről és internetről letöltve látták az egész sorozatot tudták, hogy az AF nem valódi.”, mesélte Padula. „Ezek a műveltebb rajongók elkezdték hangoztatni saját véleményüket a közösségben, viszont a legtöbb ember hallani se akart arról, hogy az AF valódi vagy sem.”
A pletykák és hamis információk mindig is a Dragon Ball közösség részét képezték, ugyanis nyugaton nem mindig volt könnyű követni egy ekkora produkciót irányító vállalat által közölt információkat. „A Dragon Ball-t egy Japán ember alkotta meg, aki még mindig köztünk van, viszont szerenysége miatt a háttérbe húzódott, miközben egy hatalmas kiadó és anime studio világszerte elkezdte terjeszteni a művét.”, folytatta Padula. „Amennyiben Toriyama olyan lett volna, mint Stan Lee vagy más képregény-alkotók, akik aktívan részt vettek a rajongói közösség életében, akkor már azelőtt meg cáfolhatta volna a pletykákat, mielőtt elterjedtek volna.”
Ma egy egyszerű rajongó nyugodtan írhat egy tweet-et J.K. Rowling-nak és kaphat választ a történettel kapcsolatos kérdéseire. A Dragon Ball esetében soha nem fordult elő ilyen. Az világ túl ostoba, túl engedetlen és tele van furcsa dolgokkal ahhoz, hogy bárki biztos legyen a saját igazában. Ez egy olyan franchise melyben egy egész sorozatot, a Dragon Ball GT-t, helyeztek a kánonon kívül. Tehát valóban olyan meglepő, hogy a közösség akkoriban bedőlt egy tökéletesen kivitelezett rajongói illusztrációnak? Padula számára ez a rajongói kultúra egy szerethető velejárója.
Ahogy telt az idő, úgy az internet is felgyorsult és egyre több rajongó szerezte be a Dragon Ball részeit, így lassan mindenki számára egyértelművé vált, hogy a Super Saiya-jin 5 – legalábbis Franco értelmezésében – nem létezik. A pletykát 2012-ben küldték végleg nyugovóra, mikor Padula személyes küldetésének tekintette, hogy felkutassa az ismert rajz eredetét. A teljes kutatását közzétette a blogján (várható ebből is magyar változat), de lényegében rábukkant a Hobby Consolas releváns számára, majd pedig megvizsgálta Franco aláírását, végül pedig fel tudta venni vele a kapcsolatot. Padula elsőként tájékoztatta Franco-t arról az örökségről, amelyet észrevétlenül hagyott maga után.
„Egészen idáig semmit sem tudtam erről,” mondta Franco. „A probléma abból fakadt, hogy eltűntem a közösségből, és az emberek nem tudták a kép valódi eredetét.”
2015-ben bemutatták a Dragon Ball Super-t, mint az első hivatalos sorozatot a Dragon Ball franchise történetében a ’90-es évek vége óta. Ez nyilvánvalóan azt jelentette, hogy Toriyama sosem dolgozott semmin, amit Dragon Ball AF-nek vagy Super Saiya-jin 5-nek hívtak. Mivel a Toei mindig túl szűkszavú volt a sajtó felé, így ez volt első és talán egyetlen hivatalos cáfolata a pletykáknak.
És mégis, a legenda továbbra is virágzik. Korábban a sok kritikát kapott Dragon Ball wiki-n is volt egy bejegyzés a Super Saiya-jin 5 formáról, mely megpróbálta beilleszteni a történetbe, elmesélte Goku hogyan érte el elsőként ezt a formát és miben különbözik az ábrázolása a Super Saiya-jin 4-től, csak azt felejtették el megemlíteni, hogy ez egy rajongók által generált hype eredménye. Ma már ez a Dragon Ball wiki bejegyzés nem létezik. A bejegyzésben szerepeltek olyan rajzok, mint pl. Super Saiya-jin 5 Gohan! vagy Super Saiya-jin 5 Vegeta!. Túl sokáig létezett a legenda ahhoz, hogy teljesen feledésbe merüljön. „Örökké köztünk lesz,” mondta Padula. „Mint Shenlong.”
Ez az örökség a vágyak teljesülésének kívánságára épült. Ha abban a hitben nőttél fel, hogy Franco illusztrációja kánon, és közben a közösség szeretett volna hozzájutni a AF-hez, nehéz elhinni, hogy ez az egész a nagy semmiért volt. „A Super Saiya-jin Goku valódi a Dragon Ball verziója annak, hogy Elvis él!”, tette hozzá Padula. „Az emberek szeretnének hinni valamiben.”
A Dragon Ball őrületes terjedése és a hozzá kapcsolódó rengeteg videojáték, film, manga és szinkron fordítás miatt egyes rajongók könnyebben bedőlnek a pletykáknak. A Super Saiya-jin 5 legendája még hosszú időkig fent fog maradni. A rajongókhoz tartozik. Annyira valóságos, amennyire a rajongók annak hiszik. Tekintettel arra, hogy más, korabeli rajongói mangák, mint pl. a Dragon Ball New Age vagy a Dragon Ball Multiverse, nem tűntek el a süllyesztőben, pozitív üzenetet jelenthet azon rajongók számára akik szeretik a nem kánon dolgokat.
Franco nagyon örült annak, hogy ilyen híres lett a rajza. 2016-ban a barátai bátorítására újra elkezdett Dragon Ball illusztrációkat rajzolni, és azt mondták neki nagyon sok ember kíváncsi még mindig az AF-re. 2018-ban több manga és anime rendezvényen is részt vett. A standján mindig fellelhető volt ugyanaz a Tablos poszter. A Dragon Ball univerzum tele van ellentmondásokkal, és ugyanez igaz az iránta rajongó közösségre is.
„Az emberek többsége nem hiszi el, hogy én vagyok az AF eredeti alkotója, mások azt kérdezik tőlem: Mikor indul a Dragon Ball AF anime?” mondja Franco. „Magamat egy egyszerű Dragon Ball rajongónak tartom, aki a sorozattal együtt nőtt fel. Remélem egyszer együtt tudok majd dolgozni a Toei Animation-nel. Nagyszerű sorozatot tudnánk összehozni. Ígérem.”
