Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt

Idén, november 11-én ünnepelte a népszerű (Super) Dragon Ball Heroes a 10. születésnapját, amely az elmúlt években a folyamatosan futó promóciós anime miatt vált Japánon kívül is közismertté. Ennek ellenére, a szigetországbeli árkád kártyás játék igen nagy játékosbázisnak örvend, hiszen rengeteg olyan történés, harc és karakter bukkan fel benne, amelyek történetről-történetre válnak egyre szokatlanabbá és izgalmasabbá. Tekintve, hogy Japánon kívül ez a játék sajnos nem elérhető árkád, kártyagyűjtögetős formában (a Nintendo Switch-re és PC-re portolt Heroes videojáték mindössze a játékmenetbe ad némi betekintést), így vajmi keveset tudni róla, főként a működéséről és arról, milyen is végigkövetni a szezonokat, megélni a gyűjtés és játékélmény örömét, valamint egyáltalán azt, hogy milyen érzés ennek a világnak a részévé válni. Tekintve, hogy a mai nap történik az évfordulós nagy esemény lebonyolítása, hoztunk nektek egy exkluzív élménybeszámolót egy vérbeli Dragon Ball rajongótól, aki huzamosabb ideig élt Japánban és részesévé vált a Heroes-élménynek.
Fogadjátok szeretettel Kovács Dániel (Kowi) átfogó írását a témával kapcsolatban!

A 2015-16-os egyetemi tanévemet Japánban töltöttem, mint cserediák, a legtöbb élmény ebben az időszakban ért (ezután 2019-ben visszalátogattam, erről majd később). A generációmban elég sok embernek meghatározó volt a Dragon Ball, mindenkinek megvan a kis sztorija, hogyan integrálódott be az életébe, majd hogyan rohangáltak át egymáshoz kártyákat cserélgetni, hogy minél teljesebb legyen a gyűjtemény. Egyetem alatt nálam már háttérbe szorult a gyűjtögetés, szinte meg is szűnt (kiszorította a sok egyetemi tennivaló, vagy akár a Yu-gi-oh!, amit akkoriban még versenyszinten űztem). A Dragon Ball Heroes volt, ami felélesztette bennem megint a kis csillagharcost és magát a gyűjtögetési kedvet. Japánba érkezésem előtt annyit tudtam a Heroesról, hogy létezik, exkluzív kifejezetten az ország számára (az egy Switches/PC-s játékot leszámítva, mind a mai napig az, sőt, sok online boltnál az utóbbi években tiltva is lett a termékek exportálása), továbbá elég meredek dolgokat megjátszanak benne, új karakterek, átalakulások és fúziók is feltűnnek a játékban, illetve annak lapjain. A szigetországba érkezésem napján este elvittek minket vásárolni, hogy megvegyünk pár dolgot, ami kellhet így az elején a kollégiumi élethez. Már az elején láttam, hogy ez egy egészen más világ, nekem mondhatni Csodaország, mert az animés/mangás marketinggel megspékelt termékek kb. minden polcon megtalálhatóak voltak egy szupermarketben is (pl. a Fanta üvegéről One Piece karakterek néztek vissza rád, csak hogy egy populáris példát említsek). Előre tudtam, hogy itt azért hatalmas önmegtartóztatás kell majd a részemről, mert ugyan az egyetemi tandíjat és a szállást nem, de minden mást fizetnem kellett magamnak és annyira nem voltam eleresztve. Tudtam, hogy úgyis lesz itt egy évem, ráérek majd nézelődni és mondjuk megszerezni azt, ami tényleg kell. Aztán a boltból kifelé menet mégis vérszemet kaptam és úgy döntöttem nem mehetek el anélkül, hogy legalább egy animés valamit nem vettem magamnak. Ekkor pillantottam meg a Dragon Ball Heroes-os virslit, ami végül is kajának számított, szóval létszükségletként belefér (enni kell ugyebár), az hogy van benne egy kártya, csak extra. Úgyhogy meg is vettem, az első szerzeményeim között ott is figyel a Dragon Ball Heroes virsli. Ezzel meg is lett az első lapom, ami szerintem a legjobb, amit ebből a virsliből bontani lehetett. A virsliből bontás sem egy mindennapi kifejezés, nem?:)

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 1

Abba ne menjünk bele, hogy a virsli valami szörnyű volt, oké nem számítottam rá, hogy halvirsli lesz, de azért na. Már itt megtanultam, hogy semmire ne számítsak előre és akkor nem érhet meglepetés. Illetve, hogy bizonyos kanjikat tanuljak meg, mintha az életem múlna rajta, különben ki tudja, mit veszek és eszek.

Az egyetemen elég sok volt a tennivaló, folyton vagy órán voltunk, vagy készültünk a vizsgákra, esetleg mutogattak bennünket, mint a díjnyertes házi növényeket, így egészen év végéig nem volt sok időm bármi hobbival foglalkozni. Aztán az egyik egyetemi rendezvényen összehaverkodtam pár japán sráccal, akik eléggé képben voltak popkultúrális szinten. Én nagyon meglepődtem, mennyi fiatalnak fogalma sincs róla, külföldön milyen rajongás övez egy-egy művet, a legtöbb egyetemista mintha úgy állna az animékhez, mint mondjuk mi egy Mézga családhoz. Jó tudjuk, hogy van, meg magyar, de most mit csináljak vele. A legnagyobb sokk akkor ért, amikor sokan még csak azt sem tudták, mi az a Dragon Ball. Egy beszélgetésben felmerült, hogy Chibában decemberben megrendezésre fog kerülni az idei Jump Festa, amiről korábban már hallottam, elvégre a legtöbb Shounen Jumphoz tartozó bejelentés erről a rendezvényről szokott érkezni. Meg is beszéltük, hogy elmegyünk együtt, aminek nagyon örültem, mert a koliban rajtam kívül nem sok hasonló hobbijú egyén tartózkodott, illetve rajtam kívül össz-vissz két európai volt, szintén nem ilyen érdeklődési körrel. A japán rendezvényeknek teljesen más a hangulata és a szervezettsége, mint az itthoni conoknak. Amit legjobban kiemelnék, mint pozitívum, hogy ha megveszed a belépőt, van hogy kapsz már a bejáratnál egy kis ajándékcsomagot, de még, ha nem kapsz, akkor is temérdek promóciós cuccot össze tudsz vadászni a rendezvényen és szép kis kollekcióval tudsz hazatérni.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 2

Ezen a rendezvényen bukkant elő megint a Dragon Ball Heroes számomra, volt egy egész promó sarka a játéknak, ahol kiállítottak ritka kártyákat, reklámozták az új évadot és árkádgépeket is felállítottak, ahol lehetett játszani. Itt még amúgy nem jutott el az agyamig, hogy ezzekkel a lapokkal tényleg konkrétan játszani is lehet és nem is tudtam még annyira szemügyre venni, olyan sokan voltak a standnál – a japán rendezvények egyik hátránya, hogy rettentő sokan tudnak lenni. Persze a sorbanállás és várakozás nyugodtan és fegyelmezetten történik és mégcsak nem is pár ezer ember van, mint egy hazai conon, hanem jóval több, akár százezer felett, eseménytől függően.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 3

Aztán végre eljött a szünet. Bárki bármit mond, azért kemény egyedül egy másik földön hosszú ideig, megterhelő lelkileg. Ilyenkor még fontosabb, hogy az ember foglalkozzon azzal, amit szeret. Egy kirándulásom alkalmával betévedtem egy nagy használt cikkekkel foglalkozó üzletbe, ahol Dragon Ball Heroes kártyák voltak aztán dögivel, sok-sok doboznyi, illetve a ritkább lapok vitrin mögött sorakoztak. Némelyik lap nagyon jól nézett ki, itt határoztam el, hogy bizony venni fogok párat, ami kifejezetten tetszik. Sosem voltam vele úgy, hogy mindet össze akarnám gyűjteni, nem csak a kártyák száma miatt, hanem mert ebbe egy japán fannak is beletörne a bicskája, főleg a sok promós és ritka lap miatt. Igazából ez is lett a cél: egy szép gyűjteményt összeállítani jól kinéző lapokból, illetve összeszedni az összes Dragon Ball mangát odakint. Nem sok kártyát vettem elsőre, viszont annál többet válogattam, miket vegyek meg.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 4
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 5

Ezt követően ismertem meg jobban a Dragon Ball Heroest. Többnyire magamtól fedeztem fel a játékot, ritkán jártam utána dolgoknak a neten, főleg mert annyira nem voltam gyakorlott japán fórumokon, angol nyelvű infó pedig vajmi kevés volt akkoriban. A második félévemben kevesebb órát vettem fel, több szabadidőm lett, dolgozni is elkezdtem, hogy ne kelljen mindig számolgatni a garasokat. A kártyagyűjtés sosem egy olcsó hobbi, úgyhogy így is sokszor előfordult, hogy nem engedhettem meg magamnak, amit szerettem volna, de határozottan nagyobb lett a mozgásterem. A tavaszi szünetben utazgattam is egy nagyon jó barátommal, aki meglátogatott, így az ország több részén is jobban kiismertem, mit-hogyan-merre-meddig. Mire véget ért a tanév, összegyűjtöttem a mangákat és a Dragon Ball Heroes világában is már kényelmesen elvoltam.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 6
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 7
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 8

Magát a masinát a kártyajátékunkhoz legtöbbször az erre szolgáló “game centerekben” találhatjuk meg. Eleinte már a játékgép megtalálása is problémás lehet, ugyanis nem minden helyen találkozhatunk vele. Ha valamennyire kiismerjük magunkat a japán nyelvben, egyszerűbb a dolgunk, ugyanis a játék hivatalos oldalán rá tudunk keresni, hogy tartózkodási helyünkhöz hol van hozzánk legközelebb DBH. Prefektúránkénti, majd településenkénti lebontásban megtalálhatjuk és olyan lényeges infókhoz juthatunk hozzá, mint a game center pontos címe, hány darab üzemképes masina van jelenleg az üzletben, illetve, ami szerintem egy nagyon nagy plusz, hogy melyik évad kártya szettje van betöltve a gépbe.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 9

Példaként itt van az egyetememhez/lakhelyemhez legközelebb eső bolt, Chiba Prefektúrában, Kamogawa városában (kis tengerparti üdülőváros, igazából egy darab game centerrel). Láthatjuk, hogy három gép üzemel éppen, jelenleg mindegyikbe a Big Bang Mission negyedik szettje van betöltve (egy gépbe mindig két egész szettet töltenek). A gépek alatt láthatjuk, mikor volt utoljára frissítve az információ, itt például az írásom előtt egy nappal. Oldalt még térképet is nyithatunk, pontosan hol található az üzlet.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 10

Amikor kint voltam és elkezdtem aktívan játszani, a God Mission nyolcadik évada ment. Egy idő után azért megunja az ember, hogy egy-egy lap már megvan neki háromszor-négyszer, ez a kis szerencsejáték faktor azért nagyot dob az élményen, mert oké, hogy eljátszogatsz, de azért szeretnél újabb lapokat is látni és használni. Így a szettes információknak örültem, elvégre, ha másik városban volt dolgom, meg tudtam nézni előre, hol találok akár gépet a játékhoz illetve, hogy melyik Mission melyik évada van berakva. Így volt például, hogy Tateyamában kirándultunk és láttam, hogy az ottani gépekből kettőben God Mission harmadik szett van töltve, rá is haraptam egyből a dologra és mentem játszani, amint lehetőség nyílt rá.

Itt megjegyzem, hogy a játékterem működtetői elég arcátlanok néha. Sok játékos van, hogy akár stócokban hagyja ott a kártyákat amik nem kellenek nekik, ezek szinte majdnem mindig commonok, azaz igen gyakoriak. Egyszer rajtakaptam az üzemeltetőt, hogy az otthagyott stócot visszatölti a gépbe. Azért magamban ezen eléggé felháborodtam, mert elvileg teljes szetteket tölthetnek csak be, ahol el van osztva, milyen időközönként dob a gép ritka lapot. Ha csak commonokat tölt bele, akkor bármennyi pénzt belerakhatunk a gépbe, nem fog jó lap esni. Onnantól kezdve mindig minden játékhoz levadásztam az otthagyott stócokat, mint egy igazságosztó, még a kislányoknak való játékgépekből is, nehogy vissza tudják tölteni őket. Hazatérés előtt hegyekben álltak kb a szobámban a lapok, úgy osztogattam egy részét már szét gyerekek között (haza sajnos nem tudtam hozni, mert már így is fejem búbján cipeltem pár cuccot).

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 11

És akkor most kicsit a játékról is. Első ránézésre már elönthet a nosztalgia, ugyanis a játék készítője a Dimps stúdió, akik korábbi, Budokai 3 alatt is használt grafikus motorjukat futtatják. Legalábbis így volt ez egészen a Big Bang Mission megjelenéséig, amikor is frissítették a grafikus motort, viszont élőben ehhez még nem volt szerencsém, hiszen ez a közelmúltban történt. Pár mechanizmus is át van emelve még a Budokai játékokból, például amit anno arra használtunk, hogy be tudjuk adni az ellenfélnek az ultit (három gombnyomás, meghatározott időpontban, ami az ellenfél erejétől függően lehet szép lassú, vagy pofátlanul gyors is akár). Annyi a különbség, hogy itt az egész offenzívánk erre épül, egy rosszul időzített gomblenyomás akár a győzelmünkbe is kerülhet. Az alapjátékban 5 karaktert használhatunk, az ő csapatukkal kell 5 kör alatt legyőzni az ellenfelet. Lehet gépi ellenféllel is játszani, illetve ha a szomszéd géphez beül egy játékos, vele is. El tudom képzelni egyébként, hogy a Big Bang Mission bejövetelével már online játék is lehetséges a gépeken. A karakterek valójában a kártyáink, amiket az érintőképernyős touchpadra helyezve a játék betölt. Lapjainkat a képernyőn mozgatva tudjuk pozícionálni a karaktereket, illetve bizonyos effekteket is a lapok mozgatásával hívhatunk elő. A meglévő Dragon Ball karakterek mellett saját harcosunk is lehet. Ehhez szükséges szereznünk egy Hero Avatar Cardot, illetve választanunk, melyik fajhoz tartozzon hősünk: Lehet fiú/lány Saiya-jin, Majin, Kaioshin, Ankokujin (Démon, Démon Isten), Namekseijin, Android de még Freeza fajához is tartozhat. Saját avatarunk nem tartozik konkrétan egyik csoporthoz sem (Elite/Hero/Berserker), minden meccs elején szabadon választhatunk hova tartozzon, ettől függően a hősünk kinézete is más lehet csatánként. Ha nem csak egy random menetet akarunk játszani életünk folyamán, feltétlen szükséges lesz egy chippel ellátott Bandai Pass a játékhoz, erre tudjuk ugyanis elmenteni a karakterünk adatait, illetve az összes játékban történt dolgot: melyik küldetéseket teljesítettük, milyen tárgyakat szereztünk, hogyan állnak fejlődésileg a karaktereink illetve saját hősünk. Egy chip kártya 400 mentést engedélyez, utána újat kell szereznünk, de semmi probléma, mert a mentésünket át tudjuk vinni a következő Bandai Passunkra. Az a veszély sem fenyeget, hogy túlságosan gyorsan betelne a chip, elvégre 100 yen egy játék, ha ezt forintosítjuk, jelenlegi árfolyamon 120 ezer forintot kellene költenünk, mire a kártyacseréig jutunk.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 12
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 13
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 14

Az elején érdemes jól átgondolni a karakterünk faját, ugyanis a váltás nem feltétlenül egyszerű, vagy párfilléres folyamat. Én legalábbis jól megszívtam már ezzel. Kétféleképpen tudunk váltani fajt. Az egyik, hogy veszünk egy új Bandai Passt. Ha még csak pár pályát teljesítettünk, ez lesz a nekünk való folyamat, viszont ugye bukunk mindent, amit eddig elértünk, hőst, karakter szinteket, teljesített pályákat, megszerzett tárgyakat. Amennyiben már több játék van bennük, a másik, pénzesebb megoldás lesz a járható. A játékban bizonyos pályákon, ha legyőzzük az ellenfelet és teljesítjük a kondíciót, tudunk Sárkánygömböket szerezni. Ha összegyűjtjük a hetet, jön Shenlong és kívánhatunk egyet. Na most ez alaphangon 700 yennél és minimum 2 óra játékidőnél kezdődik, feltéve ha megszereztük mindegyik pályán a gömböt.  Itt az egyik kívánható opció a fajváltás. Érdemes tudni, hogy hősünket ez esetben is bukni fogjuk, de legalább a többi elért eredményünk megmarad. Nekem az az elvetemült gondolatom támadt, hogy a fiú csillagharcosomat leányzóra cserélem, mert nagyon királynak tűnt a csaj, ráadásul akkor a Dragon Ball Superben sem jelentek még meg a női Saiya-jinek, szóval elég ritka dolognak számított. De nem ez volt az egyetlen indok, hanem az is, hogy mivel nem jártam utána rendesen a dolgoknak, elszúrtam a karakterem fejlődését. A játékban minden pálya után kapunk bizonyos mennyiségű tapasztalati pontot. Hősünket 99-es szintig húzhatjuk, a kártya karaktereket pedig változó szintig. Ezt utolsó japán látogatásom során nem csekkoltam, hogy változott-e, de 2016-ban a főszereplő karaktereknek, mint Goku és Vegita, maximum 12 szint volt, míg kevésbé fontos vagy új szereplőknél kevesebb (akkoriban Goku Black éppen bejött a képbe, mindössze második szintig lehetett húzni, ez mára biztosan nagyobb). Viszont, míg saját karink statjai mindig emelkednek szintlépésénél, a kártyás társainknál a statok fixek a kártyán megjelölt adatokkal. Ellenben náluk a barátság mérő szintjét tudjuk így felhúzni, amitől sokkal jobban működnek csapatban velünk a szereplők, kicsit nagyobb előnyöket kaphatnak, nagyobb Ki-t tudnak tölteni körönként stb.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 15
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 16

Egyszer, amikor összeszedtem a gömböket, észrevettem, hogy van olyan kívánság lehetőség, hogy karakter felfejlesztése. Na most én kis naívan ugye (ahogy említettem) nem jártam utána a dolgoknak és azt feltételeztem, ez extra szintlépésekkel fogja megjutalmazni a karimat. Már megtanulhattam volna a virslis incidensnél, hogy nem feltételezünk Japánban semmit, de hát a hülyegyerek saját kárán tanul, akár többször. A kívánság után meglepve tapasztaltam, hogy a hősöm eddig mindig SSJ formába váltott át képességből, ezentúl viszont mindig SSJ3-ba. Gondoltam ez milyen király, észre sem vettem amúgy, hogy a szintem meg közben visszazuhant legelső szintre. Eltelt pár játék, megint összegyűltek a gömbök, közben jött egy új God Mission évad és azt tapasztaltam, hogy bekerült a Super Saiyajin God frissítés, már odáig is fel lehetett tolni a karaktert. Én meg – hát ugye persze – fel is nyomtam rá a karimat megint, újra első szint, de gondoltam nem baj, mert erősebb a karakter. Aztán jött a hidegzuhany, amikor játszottam egy japán kisgyerekkel, neki is SSG karaktere volt, méghozzá alacsonyabb szinten, mint az enyém, mégis egy körön belül úgy szájbaverte az én karakteremet, hogy szinte kiesett a 100 yenes a gépből, amit beledobtam. Na, hát itt derült ki az, hogy a kívánságos fejlesztgetés nem úgy működik, ahogy azt eddig elképzeltem. Ugyanis a karakter felfejlesztés úgy működik, hogy az előző statok 40%-át (így emlékszem, lehet kicsit kevesebb vagy több) viszi magával, és úgy dob vissza kezdő szintre. Ergo, ha erős karaktert akarsz, nyomd fel 99-es szintre, és utána nyomj rá fejlesztést. Igen, akkor rendesen visszaveti a statokat, viszont végső soron kiszélesíti a fejlődési palettát. Szóval hiába volt SSG az avatarom, egy kis csíra volt ettől függetlenül, míg akivel játszottam kissrác, szépen fokozatosan fejlesztette (SSJ – SSJ2 – SSJ3 – SSG), vagyis ő már háromszor felhúzta a karakterét maxra, így az alap statjai pofánröhögték az enyémeket. Szóval, ha már úgyis el kell kezdenem az elejéről, gondoltam legyen lány csillagharcos. Amíg elméletben nagyon királynak tűnt a csillagharcos csajszi, a valóságban okozott pár rendkívül kínos élményt, ugyanis a lány hangja valami eszméletlenül irritáló és csápos hentait megszégyenítő oktávokon operált, és amikor ilyen nyögéseket hallanak a körülötted lévők a gépből, az elég kellemetlen. Így is megnéznek egy nagydarab külföldit, hát még úgy. Szóval megint gömbgyűjtés, újabb 700 yen a levesbe, és elkezdtem fiú csillagharcossal immáron normálisan. Mind a mai napig egyébként SSJ2-ig húztam a karim, nem megy olyan gyorsan a fejlődés, meg csak akkor kap fejlesztési pontokat, ha ő is bent van a csapatban, viszont, ha nélküle fut a csapat, akkor ő nem kap semmit (vagy max pár kósza pontocskát, nem emlékszem biztosra). Egyébként, ha valakinek az a gondolata támadna, hogy kimaxolja a karit teljes mértékben, az a Super Saiya-jin Blue bevezetése után (november 26-tól már az Ultra Ösztön Omen is elérhető lesz – Infy) az új évadokban már több, mint félmillió forintot kóstálna összesen, amennyiben a nulláról kezdené. Hozzáteszem, mocskosul erős lesz az avatar, ha végigmegy ez a folyamat.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 17
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 18

Csak rövid gondolatként említeném meg, hogy a nyugaton is sikeressé vált Dragon Ball Xenoverse játékok nagyon sok részletét a Dragon Ball Heroes-ból emelték át, gondolok itt a saját karakter gyártására, a Xeno karakterekre, az Ankokujinekre (Démonok vagy Démon Istenek, pl. mint Towa és Mira), vagy az Idő Kaioshinjére. Nálam ez pozitívum, mert sok sztoriszál és karakter eddig kizátólag a Heroes-ban kapott helyet. Abba ne menjünk bele, hogy némelyik sztoriszál mennyire el van szállva, meg, hogy néha már tényleg értelem nélkül kevernek mindent mindennel.

Visszakanyarodva megint a Heroes-hoz, maga a játék (ahogy említettem) 100 yennel működik. Amint betettük a pénzt, elindul a játék. Mindjárt az elején ad nekünk a gép egy random lapot. Itt eldönthetjük, hogy szeretnénk-e újabb 100 yent bedobni, vagy mehetünk a játék kezelőfelületére. Természetesen, ha bedobunk egy újabb százast, újabb kártyát kapunk, de ez nem merül ki ennyiben. Újabb érmebedobásnál ugyanis extra buffokat kapnak a karaktereink, nagyobb támadóerővel startolnak, illetve sokkal több lesz a csapat életereje a választott küldetés során. Maximum 500 yent lehet beszórni, utána automatikusan elindul a játék. Gondolom, nehogy a kis poronty véletlenül beleinvesztálja apu-anyu egész havi fizetését. A játék alapfelületén mindig az éppen aktuális évad van reklámozva, illetve mindig a legújabb openinget látjuk, viszont a régebbi küldetések és évadok között is válogathatunk, ellenben ugye a kártya amit az elején kaptunk, az mindig az lesz amelyik évadhoz be van töltve a gépbe (a Super Dragon Ball Heroes debütjével viszont a korábbi küldetések megszűntek, így már csak az elmúlt pár év küldetéseit vihetjük, de azokból is van elég). Küldetések között vannak könnyűek, átlagosak, nehezek, nagyon nehezek és pofátlanul nehezek. Ezeket szerencsére mindig jelöli a játék, a pálya felett. Minden szezonhoz tartozik minimum egy boss és egy super boss ellenfél. Engem összesen két alkalommal kapott el a vérszomj, hogy több pénzt szórjak be 100 yennél. Az egyik bosst így le tudtam nyomni 300 yen árán, miután egyszer elvert, viszont volt egy Beerus & SSG Goku kombó, ami szétszedett még 500 yen bedobása után is, de olyan szinten, hogy utána Magikarp fejjel bámultam magam elé még hosszú perceken át. Itt rájöttem, hogy egyes ellenfelek ellen nem elég, ha random csapatot állítunk össze, átgondoltan kell játszani, erős lapokkal és képességekkel, különben a bossokat nem fogom tudni lenyomni.

A harcos karaktereket három csoportba soroljuk, így háromféleképpen tud viselkedni a karakter a küzdelemben.

Balról jobbra ezek: Elite, Hero, Berserker

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 19
  • Az Elite inkább a védelemben erősebb, kevesebbet üt, de nagyobb eséllyel bénítja meg az ellenfelet, illetve tovább bírja szusszal, mint a többiek.
  • A Hero egészen balanszos, ha beviszel egy jól sikerült kombót megvan rá az esély, hogy a következő körben magasabb lesz a csapat erőszintje.
  • A Berserker kétélű fegyver tud lenni, nagyon nagyot üt, de a védelme elég kicsi, ha egy erős ellenfél támadja meg, könnyen megbénul, így nagyobb sebzést is kap be, plusz ki is eshet egy körből.

Karakterfejlődés szempontjából egyébként mindegy, hova tartozik, esetünkben bármelyik csoportban lévő Gokut is használod, Son Goku, mint karakter kapja meg a pontokat.

A karaktereknek van életereje, támadóereje és védelmi ereje. Ezen felül minden karakter rendelkezik egy Ki támadással (Ulti) és egy képességgel. Vannak lapok, amik efelett még rendelkezhetnek különleges képességgel, illetve van pár kifejezetten erős lap szuper különleges képességgel. Ezeket a lapok hátoldalán találjuk, de sokszor már nagyító kell, hogy elolvashassuk a hatásukat, szerencsére a hivatalos oldalon az összes kártyára rá tudunk keresni (japánosok megint előnyben), így meg tudjuk nézni melyik lap mit tud, illetve hogyan működik. Alább az egyik első kedvenc lapom, amit nagyon sokáig használtam, egészen addig, amíg már ráuntam, mert ugyan a képessége erős, sokáig tart mire végigviszi, és már elunom az életemet mire lemegy a második kör.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 20

Ez az Elite SSJ Vegito 3300 életerővel, 5300 támadóerővel és 1500 védelmi erővel bír. Ultimate támadása a Spirit Sword, amihez 7 Ki egység szükségeltetik. Ki egységeket minden körben kapunk a támadósorba állított karaktereink után. Ki-t az éppen hátul lévő, úgynevezett Support zónában elhelyezkedő karaktereink koncentrálnak össze nekünk. Mielőtt csatába küldjük a karaktert, mindig látjuk, mennyi Ki-t tenne be az adott karakter a közösbe, így van, amikor jobban járunk, ha mondjuk egyik-másik harcosunkat hagyjuk pihengetni a zónában még egy körig. Persze, a támadó karakterek is kifogynak a szuszból, így nem árt néha őket is hátratenni és a pihentetett karikkal megindítani a támadást. Ha összegyűlik a szükséges Ki mennyiség (esetünkben Vegitóval 7 egységnyi) és sikeresen bevisszük a támadást az ellenfélre, a harcosunk még ellövi az Ultit, extra sebzéseket okozva. A lap képessége, hogy minden kör elején, amennyiben már a fele alatt van a csapatunk életereje, Vegito saját állóképességét (Stamina) helyreállítja, így akár a következő körben is tud csatázni, nem fog kifogyni a szuszból. Neki van egy különleges képessége is, a második körben, ha kimegy csatázni, véletlenszerűen, az ellenfél valamelyik támadásánál megidézi az Idő Kaioshint, aki megállíthatja az ellenfél karaktere számára az időt. Hogy ez sikerüljön, Vegito lapját az óra járásával megegyezően szépen körben mozgatni kell a touchpad képernyőn. Ha sikerült, attól függően mennyire vagyunk fürgék a touchpadon (őrült módjára mozgassuk a lapot) akár egy 50-es kombót is bevihetünk még Vegitóval, amíg kiolvad az ellenfél. Ráadásul ez még ráver egy 2000-es mínuszt az ellenfél erejére és védelmére egy körön át. Egy ilyen jellegű effektet egyszer süthetünk csak el, mindegy hány karakternek van ilyen képessége a csapatban. Na most, ez az őrült touchpadon mozgatás azért rongálja a lapot, még úgy is, hogy emiatt egy idő után vettem rájuk direkt fóliát, úgyhogy ez is egy indok, hogy hosszú távon már nem használtam ezt a lapot. 

A lapok effektjeinek van egy sémája, egy adott fajta képesség mindenképpen adott körhöz, körökhöz lesz kötve. Például az SSJ átalakulás vagy a fúzió mind második körös képesség, de ugyan az a képesség csak egyszer fog aktiválódni, ezeket észben tartva érdemes kialakítani a csapatot. Oozaru átalakulás harmadik körben szokott történni, ha olyan a karakter.

Nem sokkal azután, hogy véget ért a Japán kalandom, vezették be a teljeskörű megújítást, a Super Dragon Ball Heroest. A gépek, vagyis a képernyőfelületek nagyobbak lettek, kicsit megváltozott a kártyák dizájnja, játékmenetben pedig egy elég nagy újítás érkezett: immáron 7 karakterrel lehetett nyomulni az eddigi 5 helyett. 2019-ben látogattam vissza egy rövid időre Japánba, így le is voltam döbbenve, mennyivel jobban néz ki. Főleg a touchpad rész, ahogy kinézett újabban, az új színeffektektől eldobtam az agyam. Alább láthatjátok új gépeket és felületet, amiket össze lehet vetni a fentebbi képekkel. Újabb pluszpont: minden gép fölé ki vannak rakva az éppen aktuális kampánylapok.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 21
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 22
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 23
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 24

Külön öröm, hogy megtartották a sima DBH lapjait is, így semmi nem vész kárba. A Bandai Pass immáron nem kerül be a gépbe, mint régen, hanem simán érintéssel leveszi róla a jelet. Ez már a jövő? Először kicsit megijedtem, mi lesz szegény kis karakteremmel, de még évekkel korábban olvastam, amikor a váltás volt, hogy át lehet menteni a karaktert és a cuccokat az új Bandai Passra. Hát nem volt egy egyszerű dolog. Főleg mert évekkel később tértem ugye vissza, szegény Bandai alkalmazott a game centerben már majdnem szeppukut (rituális öngyilkosságot) követett el, mire sok telefonálás meg hajlongás után meg tudta nekem oldani a másolást, elvégre nem ma kellett ilyet csinálnia utoljára.

Egy másik újítás, hogy bejött egy újabb lapfajta, az SP rövidítésű zöld ikonos Special. Megmondom őszintén erről sokat nem tudok, kevés ilyen lap jött ki mostanáig, de úgy vélem ezek csak képességes lapok lehetnek, nem harcba küldhetők, elvégre egy Bulmát meg egy Zeno-t, csak nem dobnánk be a csata forgatagába.

A lapok árait, ha mondjuk egy Yu-gi-oh!-val hasonlítjuk össze, sokkal barátságosabbak a piacon (egy két elvetemült kivétel van). A ritkaságokat a lapon csillagokkal jelölik a hátoldalon. A lapokon nagyon érezhető a technológia fejlődése, az újabb lapok mérföldekkel jobban néznek ki a régebbieknél.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 25

* Common
Ezek az általános lapok, legnagyobb eséllyel ezeket fogja dobni a játékgép. Tavaly volt egy kis újítás, már commonok között is lehet csilivili, de szerintem ezek annyira nem néznek ki jól.

** Rare
Ezek már egy fokkal ritkább lapok, kis aranyozott érzetű effektek a kártyán.

*** Super Rare
Ez már holós, ritkábban dobja a gép, mint a rare-t.

**** Ultra Rare
Ez is holós, kicsit másfajta érzete van, mint a Supernek, akár még tapintási effekt is lehet rajta. Képességeiket tekintve, ezek az igazán ütős lapok. Ez már úgy betyárosan ritka, egy év alatt egyet dobott a gép, mind a mai napig két darabom van, az első amit dobott a gép, a második amit utolsó látogatásom során vettem, mert találtam egyet jó áron. Ezeknek már van ára, az újabb ultrák 10-15 ezer forint között mozognak általában, a régebbieket pedig 6-10 ezer forint között találhatjuk meg.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 26

Ultra kategórián belül vannak még a Secret Ultra Rare-ek, ezek aztán elszállhatnak árban, belőlük max 2-3 darab ha van szezononként. Ha már az elvetemültségnél tartunk: jelenleg a legdrágább lap az alábbi SSJ4 Gogeta, 60 ezer forint alatt nem fogjuk megtalálni a neten.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 27

CP
Kampánylapok. Szerintem ezek néznek ki általánosságban a legjobban, ritkaságban valahol a super és az ultra között helyezkedhetnek el, szóval mi átlag halandók is könnyebben megszerezhetjük őket. Ezekből szeretném összegyűjteni a legszebb szetteket.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 28

P
Promóciós lapok, ezeket termékek mellé is kaphatjuk, ha “event day”, azaz valami eseményhez köthető van, a game centerben is hozzánk vághatják, vagy akár rendezvényeken is begyűjthetünk belőlük. Ezeket gépből nem lehet megszerezni.

Már a sztori elején említettem mondjuk a virslit, de ez csak egy azon termékek közül, amelyekben találhatunk Dragon Ball Heroes lapokat. Fellelhetőek instant ramenben, cukorkában, chipsben, fagyiban, müzliben, gumicukorban, csak, hogy párat említsek. Nagyon okosan mellé van csatolva a kártya, kis csomagban. Mondanám, hogy nálunk ez így nem működne, de olyan brutális ragasztóval van hozzáerősítve, hogy elbuktam miatta egy lapot, így azt a csomagot jobb nem leszedni, inkább hagyjuk rajta.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 29

Amit kiemelnék itt a tömegből egyébként az a gumicukor. Egy nagyobb darab gumicukorról beszélünk, amiről sajnos az itthoni gépemen nincs kép, de elég frankó, Sárkánygömb színű és alakú. Minden csomaghoz egy random kártya jár. Maximum 3 új lap szokott lenni a szettben, amivel jön (a többi maradék válogatás a gépekben maradtakból). 

Amit ki szeretnék itt emelni, azok az arany kártyák, ugyanis ezek csak a gumicukor mellé vannak berakva. Érdekességképp, egyszer egy müzli mellé is volt, de az pont kiment a forgalomból, mire meg tudtam volna venni, a fagyival egyetemben – bár fagyit a jó barátom, aki meglátogatott még 2016 tavaszán, talált egy éjjel-nappaliban, viszont idézem „én már ettem, úgyhogy neked már nem kell” könnyített a fagyi utáni sóvárgáson. Gumicukor szettenként egy darab az aranyozott lap. Nincs belőle sok, olyan félévente jöhet ki új. Viszont ezek nem drága lapok, csak van egy kis exkluzivitás érzetük a kinézetük miatt. Mellesleg vagyok olyan mákos, hogy ha nem akarok konkrétan semmit bontani, akkor kibontom mindig a jót – de csak akkor! Az arany lapból gumicukros dobozonként egy, néha elvétve kettő található (vettem egy egész dobozt tavaly, szóval teszteltem). Az egyik lappal még 2016-ban viszont el voltam átkozva, mindig, amikor vettem egy random gumicukrot, az aranylap volt benne. Konkrétan nem tudtam mást bontani. A negyedik után már nem is vettem többet, úgy gondoltam, ez valami jel a “nagyfőnöktől” vagy nem tudom.  Az ominózus lap:

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 30

Első Japános körömben még kóla ízűek voltak a gumicukik, tavaly pedig már energiaital ízűek. A kólás sokkal jobb volt.

Ahogy említettem, promós lapokat is lehet szerezni itt-ott-amott. Ezeket rendezvényeken adhatják, mint a Jump Festa, Anime Japan, vagy akár a Broly mozifilm, amire volt szerencsénk elmenni. Ehhez is tartozik egy sztori, ugyanis éppen elcsíptük kint a filmet. 2019 tavaszán már jó ideje játszották a filmet. Éppen a Shinkansen vasúton ültünk és húztuk a csíkunkat Kyotoból Tokyo felé, amikor az időbeosztásunkat csináltuk a következő hétre. Ott a vonaton derült ki, hogy konkrétan aznap este játsszák utoljára a Broly filmet egész Japánban, egy shibuyai moziban. Ember úgy még nem sietett sehova – WC-re se. Pont akkor értünk az épületbe, mikor ütött az óra, viszont még nem volt se jegyünk, se semmi, ráadásul egy sokemeletes épület volt mindenféle bolttal, amit el tudunk képzelni. Az is gondot okozott, hogy nagy japánsággal, meg szabálybetartással jegyet sem fognak nekünk adni, elvégre már minden bizonnyal elkezdődtek az előzetesek. Plusz, még sor is volt, valami másik filmre vettek jegyet, talán akkor ment a Love Live! mozi is, lehet hogy arra és Japánban nincs ám tolakodás. Végül kaptunk jegyet és feljutottunk. Még promóciós anyagot is kaptuk, mikor felértünk, bár a film első 10 percét buktuk. Viszont jó élmény volt japán moziban látni a filmet – és hát, egy újabb SDBH lappal lettem gazdagabb.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 31

Időközönként megjelenik booster csomag is a Dragon Ball Heroeshoz. Kb. 1000 forint egy booster, 3 lap van benne. Mindegyik lap holós a csomagban és ami a legjobb: nem véletlenszerűen bontod belőle a lapokat. Előre meg tudod nézni a Heroes oldalán, hogyan vannak összerakva a három lapos szettek. Sőt, mi több: ha esetleg elfelejtenéd, mire a vásárláshoz érsz, a csomag sarkában le is vannak írva a lapok, amelyek az adott csomaghoz tartoznak. Tényleg meg tudod venni a lapokat, amik tetszenek, nem kell feleslegesen szórni a pénzt, hogy egyszer majd kihúzd, amit szeretnél.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 32
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 33

Cserébe viszont tényleg limitált a cucc, tavaly pont azokon a napokon jelent meg egy új szett, amikor kint voltunk Japánban (ezek ritkán jelennek meg, szintén félévente talán egy szett). Megjelenés napján pont egész napos rohanásban voltam, így nem tudtam vele foglalkozni, viszont másnap felkerekedtem, hogy megveszem azt a három-négy csomagot, amelyik tetszett. Ami megint csak limitálttá és küzdelemmé teszi a booster megszerzését, hogy nem kaphatóak mindenhol. Éjjel-nappali láncokban érhetőek el, mint pl. 7-eleven vagy Lawson, de itt sem mindegyik boltban. Szerencsére a hivatalos oldalon, csakúgy mint a játékgépek elhelyezkedését, meg tudjuk nézni ezeket a boltokat. Azt hittem, megüt a guta, amikor már a harmadik helyre mentem be, ahol elvileg volt, csak hát 24 óra alatt teljesen elfogyott és ugye ebből nincs új szállítmány. Végül kilométerekre a szállásunktól találtam egy éjjel-nappalit, ahol még volt pár darab, de – dobpergés – persze, hogy azok a szettek már nem voltak, amik nekem kellettek. Úgy tűnik, másoknak is azok a lapok tetszettek legjobban, amelyek nekem. Végül, mikor tavalyi utunk során a megjelenés utáni valamelyik napon visszalátogattam az egyetemem városkájába, csodák csodájára, a hegy lábánál lévő autóút melletti kis megállóban működő éjjel-nappaliban felleltem a keresett szetteket. Vidék for the win.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 34

Valójában meglepetésként ért, hogy Kamogawában volt Dragon Ball Heroes booster, mert pár évvel korábban, mikor odajártam egyetemre, még nem volt. Sőt! Voltam annyira elvetemült, hogy egyszer még suliból is elkéreckedtem (brit tanár volt, aki japánoknak tanított angolt, nagyon jó arc volt) és elvonatoztam egy másik tengerparti városkába, ahol “elvileg” még volt az akkori boosterből. És volt. Utána suliban együtt bontogattuk ki a kínai osztálytársakkal a lootot 🙂

Ami Dragon Ball Heroesnál még exkluzívitást adhat, azok az évfordulóra megjelenő termékek. Ilyenkor szokott kijönni pl. egy deck-szett, és egy új mappa. Ezek általában nagyon jól néznek ki, de változó, hogy később melyik fog egyből elfogyni és lesz végül beszerezhetetlen, úgyhogy megjelenés előtt már nem árt elgondolkodni, szükségünk lesz-e rájuk. A megjelenő termékek ára, megjelenési ideje és az összes szükséges infó róluk egyébként szintén megtalálható az SDBH hivatalos oldalán. A nem annyira jól kinézőek talán azért is fogynak lassabban, mert ezek a fajta termékek jóval drágábbak, mint a rágcsálnivalók. Egy 9 lapos új mappa kb. 10 ezer forintot kóstál (a 4 lapos valamennyivel kevesebbet). Nekem az SSB Gogeta 8. évfordulós mappa nagyon tetszett, azt hajkurásztam két héten keresztül tavalyi utunk során és már sehol nem volt, végül online rendeltem meg japán másik sarkából, ott még volt egy darab. Azóta láttam, ennek a mappának nagyon elszállt az ára. A nagyon régi mappáknak lehet még őrült ára ezen felül.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 35

Konkrét kártyákat lehet egyébként venni darabonként is akár. Nagyobb városokban vannak kifejezetten kártyaboltok, ahol ilyenekkel foglalkoznak és akár több ezer kártya közül válogathatunk. Említettem Second Hand boltokat is, ebből a legnagyobb és a kedvenc láncom a Book-Off, ahol mindent megtalál az ember használt elektronikai cuccoktól használt mangákon át a mindenféle kártyákig. Egyik nagy kalandom volt, hogy minél több városban minél több ilyen helyet végigjárjak, hátha találok valami frankót, jó áron. Vásárló-negyedekben, mint Akihabara Tokyoban vagy DenDen Town Osakában, ahol falu méretű kiterjedésben egyik animés bolt éri a másikat, ez egy nagyon komoly kihívás.

Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 36
Super Dragon Ball Heroes: Élménybeszámoló egy rajongótól, aki Japánban élt 37

Annyit még szeretnék megemlíteni, hogy attól függetlenül, mennyien nem ismerik a Dragon Ballt, azért sokan nagyon szeretik is, minden generációból. Még egyetemi évem alatt összebarátkoztam egy japán apukával, aki még a Dragon Ballon nőtt fel. A kisgyereke hétről-hétre követte a Dragon Ball Supert. Sokszor együtt jöttek le játszani, nagyon örült, hogy külföldiként én is szeretem a Dragon Ballt, illetve, hogy tetszik nekem a játék. Még kaptam tőle ajándékba egy promós lapot is. Viszont a fő célközönsége a Heroesnak szerintem mégis a fiatalság. A többi játékos nagyrészt, akiket láttam, 8-10 éves forma kölyök volt, bár lehet ez napszakfüggő. Némelyik kölök felettébb irritáló volt egyébként, mert mondjuk beáll mögéd, hogy jönne játszani, de annyira belemászik a személyes teredbe, hogy szinte hallod az orrszőrének susogását lélegzetvételenként. Tavaly kb. mindig úgy dobtak ki záráskor, olyankor azért már több volt a felnőtt…

Ez lett volna “rövidke” összefoglalónk a Dragon Ball Heroes világáról, egyenest egy magyar játékos szemszögéből, reméljük, ezúttal is velünk tartottatok és új információkkal lettetek gazdagabbak ennek a Japán-exkluzív csodának a kapcsán! Szívből köszönjük Kowinak a kimerítő cikket és képi anyagokat!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: reddit
Reddit
Megosztás itt: tumblr
Tumblr

Hasonló bejegyzések

error: FIGYELEM: Ez egy másolás védett tartalom.